Be kellett ugranom a teremfocira (12-diknek, mondhatjuk VÉGRE). Márciustól újrakezdés, addig ilyen beugrós állapot van csak. A megszokás elhanyagolása kis úr se (ha a megszokás nagy úr?), a lényeg: fordulhattam vissza pár sarok után ezért-azért. Így őrült tempót kellett tekerni, az addigra eleredő aprószemű esőben. Treki: jeles!

Az ujjatlan alsótrikó, meg a praktikusan rétegelt öltözet miatt én is jól bírtam. A megfelelő bemelegedést követően mégis pár perc alatt félrement a bokám! Hiába, ha más izomcsoportot mozgatsz, akkor a többi kicsit lanyhul. Sajnos így kellett végig játszanom, és max az kárpótol, hogy nyertük a meccseket (és jó játékkal). Továbbá az is, hogy hazafelé Treki magától ment a vízes úton, elég volt félláb-terheléssel hajtanom (ballal).